A Szt. György Kolostor Pomorie újvárosi részében (Knyjaz Borisz u. 1.) a Várna – Burgasz főúttól kb. 1 kilométerre a város felé található, ott ahol a félsziget elkeskenyedik.  A kolostor különlegességét, az adja, hogy ez az egyetlen pravoszláv kolostor Bulgáriában, ami nem a hegyekben, hanem a tengerparton épült.

A kolostort a XII. században alapították, és Szent Györgynek szentelték fel. Szent György a pravoszláv egyház egyik legnépszerűbb szentje. Kis-Ázsiában született, apja keresztényüldözés áldozata lett, azonban az ifjú megmenekült. Később Palesztinában a római légióba állt, és bátorságával, vitézségével hamar kitűnt társai közül és magasra jutott a ranglétrán. A 303-ban kiújuló keresztényüldözés hatására lemondott rangjairól és a császárt is bírálta. Ennek hatására börtönbe vetették,  megkínozták és végül lefejezték. Legelterjedtebb ábrázolása a sárkánnyal küzdő Szent György,  mivel fiatal korában  legendája szerint legyőzött egy sárkányt.

Képek:

Az, hogy pont róla nevezték el a kolostort nem véletlen. A kolostor alapításakor, amikor elkezdték az építkezéseket, a mai harangtorony helyén, egy forrás közelében találtak, egy márvány lapot amire Szent Györgyneve volt felvésve. A forrásról hamar kiderült, hogy gyógy hatású. Ezt a középkori emberek isteni jelnek tekintették és Szent Györgynek szentelték a  kolostort.

A forráshoz egy másik legenda is kapcsolódik. A történet így szól:  A török uralom idején a környékért felelős pasa felesége megbetegedett. Amikor a pasa érezte, hogy az asszonynak már csak hetei vannak hátra, kidoboltatta, hogy aki megmenti az asszonyt az hatalmas jutalomban részesül.  Rengeteg vándororvos, kuruzsló és népi gyógyító érkezett, de az asszony nem lett jobban. Végül egy öreg szerzetes érkezett egy kulacs vízzel, megitatta az asszonyt, majd ezt három óránként megismételte. Csodák csodájára az asszony harmadnapra kikelt a betegágyból és még évtizedekig élt. A pasa betartotta az ígéretét és a kolostornak földeket és pénzt adományozott és később is jó viszonyt ápolt a szerzetesekkel, olyannyira, hogy évtizedek múltán ő maga is megkeresztelkedett és kolostor falai között érte utol a halál. Annyi bizonyos, hogy a török korban a kolostor valóban gazdagodott, és a mai formáját is a XIX. század közepén nyerte el, még az ország felszabadulása előtt.

A főbejáraton belépve jobb oldalt láthatjuk a fehérre meszelt harangtornyot, melynek aljában ered a gyógyító hatású forrás. A zarándokok, látogatók és turisták rendszeresen megmosakszanak benne és isznak is szentnek tartott vízből. A harangtorony oldalán látható a Szent Györgyöt ábrázoló festmény. Érdekes, hogy a harangokat nem elektronikusan szólaltatják meg, hanem a szerzetesek maguk húzzák a harangokat, és adnak ezzel harangjátékot a környéken élőknek.

A főbejárattól balra helyezkedik el a templom épülete. A templom a pravoszláv templomdíszítési szokásokhoz képest puritánnak tűnhet, azonban annak aki nincs tisztában az ortodox szokásokkal, újdonságként fog hatni. Bár a templomot  több szentkép is díszíti, maga az ikonosztáz kicsi, ezért fordulhat elő, hogy a szerzetesek nem az ikonosztáz mögött recitálják a liturgiát. Mivel a kolostor bármikor szabadon látogatható, könnyen előfordulhat, hogy belefutunk egy-egy szertartásba.

A szerzetesek előszeretettel végeznek keresztelő szolgálatot, ezért ez a leggyakrabban látható szertartás.  Mára történelmi tény, hogy egy Magyarországon élő,  magyar nemzetiségű és magyar állampolgár kisfiút is megkereszteltek 2010 nyarán, mivel a szülők pravoszláv vallásúak voltak. Ezáltal a kolostor térítői tevékenysége már kis hazánkba is elért.

A főbejárattal szembe található a főépület, ahol maguk a szerzetesek laknak. Mivel jelenleg csak hét szerzetes él a kolostorban, ezért csak egyik szárnyat foglalják el. A másik szárnyat átalakították,  ide várják  azokat az egyházi emberek és családjaikat, akik az egész éves munkát nyáron a tengerparton szeretnék kipihenni. Tudvalevő, hogy a pravoszláv egyházban a papok felszentelés előtt házasodhatnak, és így akár családot is alapíthatnak, így nyaranta a gyerekzsivaj élettel tölti meg ezt  a szent helyet.

A főépület használaton kívüli részében van egy kis szoba. Sokan ezt lakrésznek nézik elsőre, de valójában ez egy pálinkafőző. Itt főzik mind a mai napig a tradicionális bolgár rakiját, azaz szőlőpálinkát. Palackozáskor szerzetesek egy-egy ág bazsalikomot raknak minden üvegbe. Azt mondják, ők ezzel szentelik meg az italt, és ettől azt a szent emberek is ihatják.

Természetesen nyaranta az ide tévedő turisták is vásárolhatnak az a szerzetesek által főzött italból akár szuvenírnek, akár saját fogyasztásra.